Középkori magyar aranyforintok emlékérme sorozat

Az MNB által kibocsátott "Középkori magyar aranyforintok" emlékérme sorozat:

2012. év I. Károly aranyforintja

I. Károly uralkodása (1301-1342)

I. Károly aranyforintja elnevezéssel a Magyar Nemzeti Bank 10 000 forintos címletű arany emlékérmét bocsát ki normál illetve négyszeres súlyú piefort veretként. Az emlékérme a Középkori magyar aranyforintok sorozat indító elemeként jelenik meg. Az emlékérmét Soltra E. Tamás tervezte. Az emlékérme előlapján találhatóak a kötelező éremképi elemek: szélén, felső köriratban a „MAGYARORSZÁG” felirat, alsó köriratban – egy ponttal elválasztva – a „10 000” értékjelzés és a „FORINT” felirat olvasható. Az alsó és a felső körirat között, bal oldalon a „2012” verési évszám, jobb oldalon a „Bp.” verdejel olvasható. A középmezőben I. Károly aranyforintjának előlapja alapján készült érmeábrázolás látható: KAROLV•REX (Károly király) köriratban a firenzei liliom. A mintát – ahogy abban az időben minden európai pénzkibocsátó számára – az 1252-től vert, liliomos éremképe miatt aranyliliomnak (fiorino d’oro – innen származik a forint elnevezés is) nevezett firenzei aranypénz adta. Az emlékérme hátlapjának szélén, felső köriratban az „I. KÁROLY” felirat, alsó köriratban uralkodásának ideje „1301-1342” olvasható. Az alsó és a felső körirat között, bal és jobb oldalon az Anjou-ház jelképét, az Anjou–liliomot ábrázoló díszítő motívum, a jobb oldali díszítő motívum alatt Soltra E. Tamás tervezőművész mesterjegye látható. A középmezőben I. Károly aranyforintjának hátlapja alapján készült érmeábrázolás látható Firenze védőszentjének képével, körülötte S IOHANNES B (Keresztelő Szent János) felirattal. A hátlapi körirat végén kis korona található, amely egyes feltételezések szerint a budai verdét jelöli. Mivel azonban ez a jegy minden ismert példányon szerepel, nagyobb a valószínűsége annak, hogy magára a Magyar Királyságra mint kibocsátó államra utal, markánsan megkülönböztetve ezeket a pénzeket a firenzei forintoktól. Az emlékérme normál és 4-szeres súlyú piefort veretként jelenik meg. A piefort veret szélén a „KAROLUS · REX · FLORENUS · 1325” szélfelirat olvasható, amelyet az Anjou–liliomot ábrázoló díszítő motívum zár le. A normál veret 986 ezrelék finomságú aranyból készült, súlya 3,491 gramm, átmérője 20 mm, széle sima. A szélfelirattal ellátott piefort veret súlya 13,964 gramm, egyéb technikai paramétereiben nem tér el a normál verettől. Az emlékérméből 5000 darab készíthető, a piefort veretből 1500 db.

2013. év I. Lajos aranyforintja

I. Lajos uralkodása (1342-1383)

I. Lajos aranyforintja elnevezéssel a Magyar Nemzeti Bank 50 000 forintos címletű arany emlékérmét bocsát ki normál illetve négyszeres súlyú piefort veretként. Az emlékérme a Középkori magyar aranyforintok sorozat második elemeként jelenik meg. Az emlékérmét Soltra E. Tamás tervezte.

Az emlékérme előlapjának szélén, köriratban a „MAGYARORSZÁG” és két oldalt ponttal elválasztva a „2013” felirat olvasható. A középmezőben – hatkaréjos, gótikus díszű keretben – egy rutapajzs ábrázolása látható, rajta egymás alatti vízszintes sorokban az „50 000” értékjelzés, a „FORINT” felirat és a „BP.” verdejel olvasható. A karéjokban és a rutapajzs felső sarkában az Anjou-ház jelképét, az Anjou-liliomot ábrázoló egy-egy díszítő motívum látható. Az emlékérme hátlapjának szélén, felső köriratban az „I. LAJOS 1342-1382” felirat, alsó köriratban az „ARANYFORINTJA” felirat olvasható. A felső és az alsó köriratot baloldalon, középen virágot ábrázoló díszítő motívum, jobb oldalon, középen Soltra E. Tamás tervezőművész mesterjegye választja el. A középmezőben az I. Lajos által kibocsátott aranyforint előlapja alapján készült érmeábrázolás látható. Az emlékérme normál és 4-szeres súlyú piefort veretként jelenik meg. A piefort emlékérme szélén a „+LODOVICI • DEI • GRATIA • REGIS • UNGARIAE” szélfelirat olvasható. A normál veret 986 ezrelék finomságú aranyból készült, súlya 3,491 gramm, átmérője 20 mm, széle sima. A szélfelirattal ellátott piefort veret súlya 13,964 gramm, egyéb technikai paramétereiben nem tér el a normál verettől. Az emlékérméből 3000 darab készíthető, a piefort veretből 500 db.

2014. év Mária aranyforintja

Mária uralkodása (1382-1387)

Budapest, 2014. március 20. — A 2014-es év kibocsátásának legértékesebb darabjaként „Mária aranyforintja” elnevezéssel a Magyar Nemzeti Bank 50 000 forintos címletű arany emlékérmét bocsátott ki normál és négyszeres súlyú piefort veretként, illetve az emlékérme 2000 forintos címletű színesfém változata is elkészült. Az emlékérme a Középkori magyar aranyforintok sorozat harmadik elemeként jelent meg. Az emlékérmét Soltra E. Tamás tervezte. Az emlékérme előlapjának szélén található gyöngysor-szegélyen belül, felső köriratban a „MAGYARORSZÁG”, alsó köriratban – egymástól ponttal elválasztva – az „50 000” értékjelzés és a „FORINT” felirat olvasható. A felső és az alsó köriratot bal oldalon, középen a „2014” verési évszám, jobb oldalon, középen a „BP.” verdejel választja el. A középmezőben – hatkaréjos, gótikus díszű keretben – a Mária királynő által kibocsátott aranyforint előlapja alapján készült érmeábrázolás látható. Az emlékérme hátlapjának szélén található gyöngysor-szegélyen belül, felső köriratban a „MÁRIA” és az „1382-1395”, alsó köriratban az „ARANYFORINTJA” felirat olvasható. A felső és az alsó köriratot bal oldalon, középen Soltra E. Tamás tervezőművész mesterjegye, jobb oldalon, középen egy pont választja el. A középmezőben a Mária királynő által kibocsátott aranyforint hátlapjának ábrázolása látható. A piefort emlékérme szélén a „+ MARIA • DEI • GRATIA • REGINA • VNGARIE” szélfelirat olvasható. A normál veret 986 ezrelék finomságú aranyból készült, súlya 3,491 gramm, átmérője 20 mm, széle sima. A szélfelirattal ellátott piefort veret súlya 13,964 gramm, a színesfém változat súlya 2,7 gramm; átmérőben és éremképben nem térnek el a normál verettől. Az normál veretből 2000 darab, a piefort veretből 500 db, a színesfém változatból pedig 5000 db készíthető.

2016. év Zsigmond aranyforintja

Zsigmond uralkodása (1387-1437)

Budapest, 2016. július 13. – Az idei emlékérme-kibocsátási program legértékesebb darabjaként a Magyar Nemzeti Bank „Zsigmond aranyforintja” elnevezéssel 50 000 forintos címletű arany emlékérmét bocsát ki normál, valamint négyszeres súlyú piedfort veretként 2016. július 14-én. Az emlékérme 2000 forint névértékű színesfém változata is megjelenik. Mindhárom emlékpénz a 2012-ben indult Középkori magyar aranyforintok sorozatot gazdagítja. Az emlékérméket Soltra E. Tamás tervezte. Mindhárom emlékpénz törvényes fizetőeszköz, azonos érmeképpel jelenik meg, csak a színesfém változat értékjelzése különbözik. Az előlap fő motívuma a Zsigmond király által kibocsátott első aranyforintok előlapjából kiemelt címerpajzs, amit egy gyöngysor vesz körbe. Az aranyforintok történetében érmeképi újítást jelentett a négyosztatú, hasított és vágott címerpajzs megjelenése az előlapon. A címerpajzson a magyar vágások, illetve a brandenburgi sas váltakozott, ezzel egyszerre utalva az országra valamint az uralkodóházra. Az emlékérme előlapján találhatóak a kötelező érmeképi elemek is: felső köriratban a „MAGYARORSZÁG” felirat, alsó köriratban az 50 000 illetve a 2000 értékjelzés és a „FORINT” felirat, a felső és az alsó köriratot bal oldalon a „BP.” verdejel, jobb oldalon a „2016” kibocsátási évszám választja el. A 2016-os emlékérme-program újdonsága az emlékérmék előlapján biztonsági elem alkalmazása. Az érméket gyártó Magyar Pénzverő Zrt. verdejelére (BP.) felvitt, mikroírással készült további „B” illetve „P” betűk szabad szemmel nem láthatóak, minimum tízszeres nagyítással vehetők ki, biztonsági elemként az emlékérmék hamisítás elleni védelmét szolgálják. Az emlékérmék hátoldalán fő motívumként egy Zsigmond király pénzverésének kései korszakában megjelent aranyforint hátlapja került ábrázolásra, melyen a jobbjában bárdot, baljában országalmát tartó Szent László álló alakja, kétoldalt M–O betűk, Jemnisti Mikes budai kamaraispán jegye látható. A hátlapi Szent László-alak két oldalán lévő jegyek, amelyek lehettek akár betűk, akár címerek, a pénzverde helyére, illetve a pénzverésért felelős kamaraispán személyére utaltak. Így alakult ki Zsigmond korában a magyar jellegű verdejegy–mesterjegy-rendszer. Az emlékérmén ábrázolt aranyforint különleges veretnek számít a szent lábainál látható 13-as arab számjegy miatt. A szám valószínűleg emissziós jelölés, egyes kibocsátásokat arab számokkal különböztettek meg, de a számok jelentésének végleges megfejtése további kutatást igényel. Az emlékérme hátlapján felső köriratban ponttal elválasztva az uralkodó nevére és uralkodásának idejére utaló „ZSIGMOND •1387 – 1437”, alsó köriratban pedig az „ARANYFORINTJA” felirat olvasható. A felső és az alsó köriratot jobb oldalon a tervező, Soltra E. Tamás kis méretű mesterjegye választja el. Az 50 000 forintos címletű arany emlékérmék 986 ezrelék finomságú aranyból készültek, a normál veret súlya 3,491 gramm (1 dukát), a piedfort veret súlya 13,964 gramm (4 dukát). A 2000 forintos címletű színesfém változat réz (75%) nikkel (4%) és cink (21%) ötvözetéből készült, súlya 2,7 gramm. A normál veretű arany és a színesfém érme széle sima, a piedfort változatot különleges latin nyelvű peremfelirat „† SIGISMVNDI • D • G • R • VNGARIE” díszíti, amelynek jelentése Zsigmondé, Isten kegyelméből Magyarország királyáé. Mindhárom érmetípus átmérője azonos, 20 mm. 2014-től a nemesfémből készült emlékérmék mindegyikét olcsóbb alapanyagú, színesfém változatban is kibocsátja az MNB. Az emlékérmék értékközvetítő, ismeretterjesztő szerepének minél szélesebb körű betöltését elősegítendő, a 2000 forintos címletű színesfém emlékérme időkorlát nélkül, a teljes készlet erejéig a rajta szereplő névértékkel azonos áron vásárolható meg. Az arany emlékérméből verdefényes kivitelben 2000 normál veret, 500 piedfort veret, míg a színesfém emlékpénzből selyemfényes (BU) kivitelben 5000 darab készíthető.

Forrás: MNB