2023. évi Magyar Nemzeti Levéltár ezüst emlékérme, Proof
Egy darabka történelem emlékérmén!
névérték: 15 000
minőség: Proof
kibocsátás: 2023.07.03.
anyag: Ezüst/Ag
finomság: .925
kibocsátott darabszám: 7000 darab
átmérő: 38,61 mm
súly: 31,46 g
tervező: 2023.07.03
Magyar Nemzeti Levéltár színesfém érméről
2012-ben a megyei levéltárak és az akkori Magyar Országos Levéltár integrációjával megalakult a Magyar Nemzeti Levéltár, amelynek – mint az országos jelentőségű (állami) iratok ˝őrzőhelyének – története egészen a középkorig vezethető vissza. Királyi archívum már az Árpád-házi királyok idejében, a 12. század végét˝ol folyamatosan létezett, ám ennek iratanyaga a mohácsi csatavesztést követő zűrzavaros évtizedekben megsemmisült. Az 1600-as években a rendi országgyűlés törekedett az ország szempontjából jelentős, a rendek jogait bizonyító iratok biztonságos megőrzésére, amely törekvés megerősödött a török kiűzése utáni időkben. Az önálló levéltár kialakulásához vezető folyamat fontos állomása volt az 1723: XLV. törvénycikk megalkotása, amely rendelkezett arról, hogy az ország okiratait, illetve a magánszemélyeknél lévőországos jellegű iratokat összegyűjtsék és azokat az ország levéltárában (Archivum Regni) kötelezően elhelyezzék. Ezt tekintjük az Országos Levéltár alapító évének. A 18. század elején meghozott határozat azonban csak jó három évtizeddel később, 1756-ban, Batthyány Lajos nádor intézkedései nyomán valósult meg, aki felállította a levéltárat, valamint gondoskodott személyzetről és a munka megindításáról. Az „Országos Levéltár” feladatai közé tartozott az országgyűlési és nádori iratok átvétele, megőrzése és feldolgozása, valamint magánszemélyek iratainak átvétele. A kiegyezés után, kormányzati döntés alapján, 1874-ben létrejött az „új” Országos Levéltár, amelynek illetékességi és gyűjtőköre kiterjedt mindhárom hatalmi ág (törvényhozás, államigazgatás, jogszolgáltatás) központi, országos és regionális hatáskörrel működő szervei iratanyagára, amely később egyéb kulturális és gazdasági szervezetek állományával bővült. Az intézmény iratanyagának folyamatos bővülése egy új, önálló épület felépítését tette szükségessé. Az építkezés 1913-ban indult el a mostani Bécsi kapu téri területen, azonban a történelmi és gazdasági helyzet miatt a beköltözésre csak 1923-ban került sor. A levéltár a második világháború és az 1956. évi forradalmi események alatt jelentős károkat szenvedett, mind az épület szerkezetét, mind iratanyagát nézve.
Előlap: Az emlékérme előlapján az országláda – Dudits Andor festőművésznek a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában található egyik falfestménye alapján készült – ábrázolása látható, alatta az „ORSZÁGLÁDA” felirat olvasható, utalva az intézmény megalapítása előtti időkre, amikor az ország főbb dokumentumai még elfértek egy ládában tárolva. Az előlapon szerepelnek a kötelező érmeképi elemek: a MAGYARORSZÁG felirat, a 3 000 FORINT értékjelzés, a 2023. verési évszám és a BP. verdejel.
Hátlap: Az emlékérme hátlapján a Magyar Nemzeti Levéltár 1874–2012 közötti jogelődje, a Magyar Országos Levéltár 1923-ban használatba vett központi épületének mai homlokzati ábrázolása látható, háttérben – eltérő felfényezéssel elkülönítve – az épület egykor szerves részét képező toronnyal, amely a második világháború során olyan súlyosan megsérült, hogy le kellett bontani. A hátlap szélén a bal oldalon, köriratban „MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR”, lent középen az „1923” évszám, alatta a jogelőd neve olvasható az „ORSZÁGOS LEVÉLTÁR” felirat formában, a jobb oldalon Kereszthury Gábor iparművész mesterjegye látható.
