2023. évi Petőfi Sándor és az 1848/49-es forradalom és szabadságharc színesfém emlékérme, BU
A történelem rajongóinak tökéletes ajándék!
névérték: 7 500
minőség: BU
kibocsátás: 2023.04.11.
anyag: Színesfém
finomság: Cu75Ni25
kibocsátott darabszám: 8000 darab
átmérő: 52,50 mm
súly: 76,50 g
tervező: Horváth Andrea és Kovács Zoltán
Petőfi Sándor érméről
Petőfi Sándor a magyar irodalom és kultúra egyik legikonikusabb alakja. Olyan megkerülhetetlen viszonyítási pont, akihez minden nemzedék kapcsolódik a 19. század közepétől napjainkig. Petrovics Sándor néven született 1823-ban Kiskőrösön. Életében többféle szerepben, hivatásban is kipróbálta magát, így volt vándorszínész, katona és lapszerkesztő. Ezek mellett Magyarországon először próbált írói tevékenységéből megélni. Egyénisége, élete, munkássága, a szabadság mellett elkötelezett politikai állásfoglalása olyan etalon, amely írói, képzőművészi és zeneszerzői nemzedékek folytonos inspirációs forrása. Műveit máig generációk tanulják a közoktatásban, alakja a magyar kulturális identitás megkerülhetetlen eleme. Egyik legikonikusabb műve, a Nemzeti dal, melyet 1848. március 13-án, két nappal a forradalom kitörése előtt írt. A vers kezdősora a hagyomány szerint Szikra Ferenc hatására megváltozott: amikor Szikra meglátta az eredeti kezdősort (Rajta magyar, hí a haza!) azt a megjegyzést tette Petőfinek, hogy: „Barátom, elébb talpra kell állítani a magyart, azután rajta!”. Petőfi megfogadta a tanácsot és átírta a sort. Petőfi a verset eredetileg a pesti ifjúság által március 19-ére tervezett népgyűlésre szánta. A bécsi forradalom hírére azonban felgyorsultak az események. Így először március 15-én olvasta fel a verset Pesten, a Pilvax kávéházban. A Nemzeti dal a 12 ponttal együtt az első volt, amit a szabad sajtó kinyomtatott az elfoglalt Landerer-nyomdában.
Előlap: Az emlékérme előoldalán központi motívumként a Landerer és Heckenast nyomda nyomdagépe látható, amelyen a 12 pont mellett a Nemzeti dalt is sokszorosították. Az éremképből a peremet megszakítva fut ki a nyomdagép lapja, amelyen a kinyomtatott Nemzeti dal első két versszaka olvasható. A nyomdagép ábrázolásába rejtette a tervező az 1848-as évszámot. Az előoldalon találhatóak az emlékérmék kötelező elemei: a „MAGYARORSZÁG” felirat, 3000 FORINT értékjelzés, a „BP.” verdejel és a „2023” verési évszám, valamint az előoldalt tervező Kovács Zoltán szobrászművész mesterjegye.
Hátlap: A hátoldalon Petőfi Sándor félalakos portréja jelenik meg, melyet Barabás Miklós 1846-os tusrajza ihletett. A költő ábrázolása mellett két egymás alatti sorban a PETŐFI SÁNDOR felirat, alatta költői hitvallása olvasható „A korláttalan természet / Vadvirága vagyok én” sorokkal (idézet Petőfi: A természet vadvirága c. költeményéből). A kompozíciót jobb oldalon a feliratokat övező vadvirág-koszorú teszi teljessé. A portrétól balra a költő születésére és halálára utaló 1823 – 1849 évszámok szerepelnek félköriratként. A hátoldalt tervező Horváth Andrea iparművész mesterjegye Petőfi ruházatába rejtve jelenik meg.
